Facts (‘n loads of caffeine)

Páran biztos tudják, hogy marketinges végzettségem van (és bölcsész is vagyok, haha). Éppen ezért nem meglepő, ha minden egyes metrózásom alkalmával az egyszeri elsöprő értetlen dühroham és tömegundor után megjelenik a heveny hányinger (majd a bimbódzó piromán hajlamok) a szépen bekeretezett hirdetésnek nevezett tucatproduktumnak sem neverzhető könyvreklámok láttán (az elkövető az ulpius-ház kiadó megbízásából okádta őket papírra).

“Ez az a Nap, amitől Rettegtél”. “Szívás”. “Belédvágja mélyen”. “A Szomszédod is Ezt olvassa!” És még sorolhatnám a könyvreklámok intézményének vazelin nélküli anális inzultálásának ékes példáit, amire még (legmerészebb elképzelésem szerint) az öt évesnél idősebb Barátok közttön és Mónika-són szocializálódott urbanista zergebosszantó is szentségelne. Tualjdonképpen ezzel bizonyosodott be nekem, hogy válság van (alkotói, értékrendi, morális,  whatever), de ez akkor sem mentség erre a kulimunkára. Tualjdonképpen hrom nap ötletelés, némi adobe-fu és három kiló kávé után én is lazán besétálhatnék x-kiadóhoz, hogy “van egy nagyon fasza reklámötletem, de olyan fasza, hogy beszarsz.” Pédául:

  • “Fordulat a 364. oldalon! Elképesztő Események!!”
  • “Főszereplőnek hitt, de valójában mellészereplő halála a XIII. fejezet közepe táján!”
  • “Nyomokban mogyorót tartalmazhat!”

És máris gazdagabb lennék egy minimum hét számjegyű összeggel. Az élet ismét igazolja önnön ribanc-voltát. Így megy ez.

~ Szerző: fnrz on május 28, 2009.

Válasz